Hajdú-Bihari Napló, 2011. május (68. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-26 / 122. szám
6 Megyénkből Nyári konyhából fékcentrum FÓKUSZBAN A VÁLLALKOZÁS Tiba János egy közlekedési tragédia kapcsán határozta el, hogy fékeket fog javítani. DEBRECEN: 1983 szeptemberében a Medicor autóbusza Ausztriában szakadékba zuhant, a tragédiában 15-en vesztették életüket. A huszonéves sofőr, Tiba János a csodával határos módon túlélte a balesetet, aminek bekövetkeztéért (noha a nemzetközi szakértői vélemény szerint a katasztrófát a busz meghibásodása okozta) első fokon hét év szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Másodfokon felmentették a sofőrt, csakhogy közben évek teltek el. A nagy elhatározás „A bizonyítási eljárás során autodidakta módon olyan szinten ástam bele magam a fékberendezések világába, hogy megfogalmazódott bennem: a hátralévő életemben fékjavítással szeretnék foglalkozni” - utalt a sorsfordító elhatározásra Tiba János, persze ez azért nem ment egyik napról a másikra. A másodfokú ítéletet követően taxizni kezdett, hiszen tőkét kellett gyűjteni a vállalkozás elindításához. - Pál Sanyi barátommal 1989-ben vágtunk bele, mégpedig a Sanyiék nyári konyháját alakítottuk át műhellyé. Éjt nappallá téve dolgoztunk, akkoriban fékfelújítással foglalkoztunk. Ez így ment 1995-ig, amikor a Sámsoni úton felépítettünk egy 660 négyzetméteres műhelyt. Itt már gépkocsik javítását is vállaltuk - folytatta. Jó a csapat Noha egyikőjüknek sem tanult szakmája az autószerelés, a vállalkozásuk dinamikusan fejlődött. Ennek titka egyrészt az érdeklődésük, másrészt az, hogy mindig megfelelő szakemberekkel vették magukat körül. A férfi ennek kapcsán elmondta, hogy az a nyolc kolléga, akikkel a Sámsoni úton együtt kezdték a munkát, ma is mind náluk dolgozik. „Legutóbb egy korszerű műszakivizsga-bázissal bővítettük a telephelyet, ahol ma már húsz embernek adunk munkát. Az ügyfeleink között nagy számban vannak visszajárók, köztük volt medicorosok, sőt a balesetben elhunyt kollégák családtagjai is. Számomra ez mindennél többet jelent” - fogalmazott Tiba János. hba-pa Tiba János annak idején tett egy fogadalmat, amihez tartja is magát FOTÓK: PETNEHÁZI ATTILA MIÉRT SZERET ITT DOLGOZNI? Az alapítók egyike vagyok, és máig nagyon élvezem azt, hogy végig sikerült megőrizni a családias légkört. Ráadásul biztos megélhetést ad. Kifejezetten jók a munkakörülmények a vállalkozásnál, a cég mindig pontosan fizet, és a kollektívára se lehet egyetlen rossz szavam se. Jól tudok együtt dolgozni a munkatársaimmal, rendre új szakmai kihívások érnek itt, amik arra sarkallnak, hogy képezzem magam. TÚRÓCZI JÓZSEF, AUTÓSZERELŐ VERES ATTILA, VIZSGABIZTOS TIBA ISTVÁN, LAKATOS NAPLÓ mmmn Fékcentrum Kft. 1 melyen a nyári kony- I Ti ifoliából beköltöztek egy 660 négyzetméteres, korszerű autószerelő műhelybe. 8 kollégából, akikkel a Sámsoni úton együtt kezdték a munkát, valamennyi a mai napi náluk dolgozik, 18 embernek ad munkát. A napjainkban a Fékcentrum, a Sámsoni úton. Szabályoznák a Hortobágy vizeit Régi technikákat is elővesznek a természet védelme érdekében. Debrecen A tájidegen fafajok irtása, elektromos szabad vezetékek kiváltása, kisvízterek rehabilitációja és a Hortobágy folyó vízrendszerének szabályozása egyaránt szerepel a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságának tervei között. Amennyiben elnyerik a megpályázott 2,5 milliárd forintot, a 100 százalékban finanszírozott (85% EU-s és 15% hazai forrás) beruházás egy év múlva kezdődhet. Nem csak a nemzeti park, hanem a HNP igazgatóságának kezelésében lévő más területek (Dél-Nyírség, Szatmár-beregi sík, Közép-tiszai régió stb.) is érintett a projektben. Megtisztítanák a tájat Ma a hazai természetvédelem egyik legsúlyosabb problémáját a tájidegen (ún. invazív) fafajok okozzák; az amerikai kőris, zöld juhar, gyalogakác, melyek agreszszív terjeszkedésükkel kiszorítanak más, őshonos fajokat és az aljnövényzet biológiai összetételét is negatívan befolyásolják. A pályázat megvalósításának részeként ezen fajoktól tisztítanánk meg több területet, és helyükre őshonos erdőket telepítenénk - tájékoztatott Szilágyi Gábor, a HNP igazgatója. Elmondta, hogy a mechanikai irtás mellett a legeltetés is jó ellenszer, és a házi bivaly e téren már bizonyított a HNP kísérletében. - Fontos a cserjeszegélyek pótlása is, vagyis a szántók és erdők közötti „átmenet” biztosítása: a mogyorós, kökényes, vagy galagonyás részek számos madár és rovar számára nyújtanak élőhelyet. Mintegy 20 kilométernyi légkábel kerülhet földbe a HNP tervei szerint, csökkentve a az ütközés és áramütés miatt elhullott madarak számát, illetve a tájvédelem érdekében is. Az elektromos szabad vezetékek kiváltása igen költséges, egyetlen kilométerre vetítve 15 millió forintba kerül. Elsősorban halastavak környékén szeretnék elvégezni, ahol nagyon sok, fokozottan védett vízimadár él. Emellett a középfeszültségű vezetékeket is természetbarátabbá alakítják: 75 kilométernyi szakaszon 2300 darab apró, pörgő, világító, zajt adó szerkezetet szerelnek fel a madarak elriasztására, illetve 629 kilométernyi vezetéket szigeteléssel látnak el, főleg oszlopoknál. Szilágyi Gábor megjegyezte, hogy az érintett szakaszokat a Magyar Madártani Egyesület megfigyelései alapján választották ki. Éppen napjainkban szembesülhetünk azzal, hogy egy csapadékos év után milyen gyorsan aszály léphet fel. A kisvizes élőhelyek, lápok, szikes tavak vizének visszatartását szolgálja a projekt harmadik része, mely többek között fenékküszöb vagy töltés építését tartalmazza - mondta Szilágyi Gábor. Kiengedni, visszatartani A tervezett beruházás legdrágább eleme a Hortobágy folyó és vízrendszerének ökológiai célú vízutánpótlását célozza. „Nagy levegőt vettünk, amikor a tervet készítettük” - jegyezte meg a HNP igazgatója, amikor az egymilliárd forintos költségről beszélt. Elmagyarázta, hogy a Hortobágy folyó több funkciót lát el és „sok a gond vele”: gyakoriak a vízminőségi problémák, mert északi vízgyűjtő területén számos szennyező forrás (állattartó telep) található, illetve felélesztésre szorul az eleink által használt fokrendszer is. Szükség esetén a Tiszából lehetne frissítő vizet a Hortobágyba engedni. Vízutánpótlása azonban a folyószabályozással rendezetlenné vált. Ma a Kilenclyukú híd szélső ívei alatt át lehet sétálni, a mi célunk azonban, hogy minden pillér vízben álljon - mondta az igazgató. Beszámolt arról, hogy lézeres szkennelés készült, melynek adatai alapján modellezik, milyen vízállásnál milyen területet önt el a víz. A fékrendszerről elmondta: egyszerű eszközökkel és technikákkal az apró erecskéken, „foltokon” keresztül lehetne kiengedni vagy visszatartani a vizet a természetes élőhelyekről. hbn Ezt a területet víznek kellene borítani FOTÓ: ARCHÍVUM Olykor visszafelé folyt Valamikor régen a Hortobágy északi része egy 10 ezer hektáros mocsár volt, amit Veres nádnak hívtak (kb. a mai Polgár és Hajdúnánás területén). A Hortobágy folyó kötötte össze a Sárréttel (a megye délnyugati része). A Hortobágy északi és déli része között 4,5 méter a szintkülönbség. A Hortobágy alapesetben északról dél felé folyik, ha azonban a Berettyó vízszintje magas volt, előfordult, hogy „megállt”, sőt, ha mindehhez a Tisza alacsony vízállása társult, akkor eseteként visszafele folyt a Hortobágy. JEGYZET Boda István Rókatánc gúzzák a rókát. A kereskedelmi „éhes marok” nemcsak hét, de hétszer hét bőrt húz le áldozatáról. Szegény Alekosz! Naponként szenvedi el népszerűsége pompázatát. A villa kaszárnyaélete üdülés volt ahhoz képest, aminek most ki van téve. Képletesen meztelenre van vetkőztetve, s miután bekenték akácmézzel, rákötözték a nyilvánosság totemoszlopára, hogy a feminin darazsak prédája legyen. S döngenek is körötte olyan hangzavarral, mintha kirakodóvásár lenne a Kilenclyukúnál. Konkrétabban: az éhes fehérnép, ha mást nem, hát szeretne egy darabka népszerűséget kicsippenteni a piedesztálra emelt győztesből, s elmondani majd az unokának: bizony, lelkem, majdnem én lettem a befutó az országos szerelmi árverésen. S nem is akármelyiken, hanem a „legfelsőbb szintűn”, ami utólag is úgy van lepréselve az emlékezet imakönyvében, mint a négylevelű lóhere. Hisz ki ne lenne büszke saját magára, ha egyszer testközelbe kerülhetett az élő népszerűséggel, a hirtelen támadt legenda finalistájával. Nem tudom, ki találta ki ezt a „rájátszást” a Való világ végkifejletére, de ahogy néha ránézek egy-egy jelenetre, az ötlet lármájából az az érzésem, hogy nagyon melléfogott a megfejeléssel. Főhősünk ebben a hajcihőben előbb-utóbb erodálódni fog. Szükségszerűen. S ez nemcsak őt, de a műsor népszerűségét is magával ránthatja. S még akkor is, ha kipróbált „showmanek” végzik az asszisztenciát. Az egyensúly billen itt meg kétségbeejtően, hisz a csődület szereplői nem a játék örömét, netán érzéki izgalmát keresik, hanem saját felkínálásuk és odaadásuk nászát. S mert jelentkezőkben nincs hiány, a fő-fő ceremóniamester boldog-boldogtalant besoroz az esténkénti rituáléba. Válogatás nélkül. Egyikmásik már-már szánnivaló a nagy igyekezetében, miközben hajlandó olyan tortúrának is kitenni magát, ami szinte megalázó. S az „eladó” lányok önismeret hiányában úgy dobják le magukról a göncöt, mintha ők lennének a Diorház manökenjei. Csak hát a kamera kíméletlen. Az egy szál bikini aligha mutat a húsdudoron, s a melltartó is tiltakozik, ha a túlméretezett adomány úgy van belegyömöszölve. Miközben ez is meg az is olyan angyali bájt sugároz a bazsalygó lánykérőre, hogy azt egyszerűen lehetetlen röhögés nélkül megállni. És ezt a mutatványt hosszúra tervezik a nagyokosok. Holott ebbe már az ismert lantművész is belebukott. Állítólag a húrja nem bírta az állandó feszességet. Itt ilyesmitől nem kell tartani, sokáig élvezhetjük még a rókatáncot, legfeljebb arra lehet számítani, hogy a szólista előbb-utóbb elbokázza verejtékes népszerűségét. Bár neki ott marad az öröklakás, s abba bármikor kap egy vászoncselédet! Istvan.boda@naplo.haon.hu 9 9 Egy szál bikini aligha mutat a húsdudoron, s a melltartó is tiltakozik, ha úgy van belegyömöszölve az adomány . 2011. MÁJUS 26. CSÜTÖRTÖK Mit isznak a betegek? - mellőzik a palackos vizet NAPLÓ-AGORA DEBRECEN A csapvíznél a palackos körülbelül százszor drágább - írta az Agora levelezőinek Radnai Ferenc. Debrecen. Most, amikor mindenhol a takarékoskodásról papolnak vezetőink, jó, ha szétnézünk a környezetünkben, milyen értelmetlen költekezéssel találkozunk nap, mint nap. Ilyen értelmetlenségnek tűnik az, hogy a klinikán a betegeknek palackozott vizet adnak - írta dr. Radnai Ferenc, a Napló levelezési rendszere, az Agora egyik tagja, kérdéssel folytatva: - A csapvíz ezek szerint nem iható? A csapvíznél a palackos víz körülbelül 100-szor drágább. Egy palack víz előállításához és forgalmazásához annyi kőolaj kell, amennyi a palackot negyed részéig megtöltené! Miért kell a különben a csapvízzel azonos minőségű (itt megnevezett egy helyi márkát) • palackos vízzel traktálni a betegeket a klinikán? Tud erre valaki valami értelmes magyarázatot adni? - kérdezte. Kórháztörvény A Napló által továbbküldött levélre dr. Fülesdi Béla egyetemi tanár, klinikai centrumelnök-helyettes a következőket válaszolta: A 2006. évi kórháztörvénynek megfelelően a DE OEC- ben a betegek étkezéshez ásványvizet kaptak. Az intézményben 2010-ben készült felmérés az ásványvízzel kapcsolatban: biztosítja-e a folyadékpótlást, milyen módon jut el a beteghez, igénylik-e a betegek. Lehetőség szerint A visszaérkezett válaszok, valamint szakmai és gazdasági megfontolás alapján a DE OEC vezetése úgy döntött, hogy ásványvíz helyett a továbbiakban lehetőség szerint inkább teával, csapvízzel biztosítja a betegek folyamatos folyadékigényének kielégítését. HBN